Köszöntő

Tisztelettel üdvözöllek benneteket az akvarisztikatörténet internetes világában. Ismerjétek meg az akvarisztika történetét, a régi felszereléseket, a régi akvaristákat, akváriumegyesületeket. Megígérem, hogy – akik érdeklődnek a téma iránt – nem fognak csalódni! Jó nosztalgiázást kívánok!

image

Akvárium Múzeum

Az Akvárium Múzeum üdvözli minden kedves látogatóját! Örömmel tölt el, hogy meglátogatod az Akvárium Múzeumot! A termekben az akvarisztika, főként a magyar akvarisztika történetéből láthattok érdekességeket. Kellemes időtöltést, jó nosztalgiázást kívánok!.
Felajánlás az akvárium múzeum részére


image

Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzék menü alatt megtekintheted a Magyarországon eddig megjelent akvarisztikai és az akvarisztikához szorosan kapcsolódó könyvek szinte teljes felsorolását, borítóikkal együtt. Ahol lehetett egyéb adatok, információk is fel vannak tüntetve. Nézz vissza később is, hiszen a lista folyamtosan bővül.

image

Ajánló

Megjelent az új könyvem. Érdeklődni, megrendelni lehet! 404 oldalon az akvarisztika története,a magyar akvarisztika arcképcsarnoka, Aquarium Múzeum, eseménynaptár, nyilvános akváriumok, irodalmi ajánló, és számtalan egyéb érdekesség az akvarisztika történetének világából. A téma iránt érdeklődőknek ez egy különleges ajánlat!

image

Mint a mókus fenn a fán, avagy az úttörő szereti és védi a természetet



Mint a mókus fenn a fán, avagy az úttörő szereti és védi a természetet, avagy ifjúsági akvarisztika 1967-ben.

Miként is próbálták az akkor fiatalokat, akkori minket, a természet szeretetére, annak megóvására nevelni azokban a régi időkben? Nemrég sikerült megszereznem az akkoriban kiadott sorozat idevonatkozó füzetecskéjét, mely a „Természettudományi szakpróba” címet viseli. A kiadványban azonkívül, hogy az akkori úttörők megismerhették a címben említett természettudományi szakpróba követelményrendszerét, az érdeklődők rövidke leírásokat, és egyszerű tanácsokat olvashattak a szakköri szobákban, vagy az akár otthon is létrehozható élősarkok, és ezen belül, vagy csak különálló, akváriumok megépítéséről, gondozásáról. A követelmények elég nehezek voltak, hiszen nem elégedtek meg a különféle élősarkok, akváriumok létrehozásával, más állatok, növények telepítésével, és azok gondozásával, hanem ezeket meg is kellett figyelni, a

tapasztalatokról jegyzeteket kellett készíteni, amik alapján kiselőadásokat kellett tartani. Ezenkívül még faliújságokat is kellett a próbázóknak készíteniük. A próbák része volt a boncolás is, sőt még gyakorlati mikroszkópos foglalkozás is. Klubdélutánok és tanulmányi kirándulások szervezése, és kétkezi munka is előírás volt. A kiadványban külön fejezet foglalkozik a természetvédelemmel, és ezen belül a madárvédelemmel is. Jó tanácsokat lehet olvasni a madáretetők készítésével kapcsolatban, sőt még az otthoni természettudományos könyvtárról is van szó a füzetben, nem beszélve a faültetés szabályainak ismertetéséről, vagy a melegágyról, a palántázásról, a dugványozásról. A próbázók megismerkedhetnek a biológia tudományok jeles képviselőivel is.


És most álljon itt egy részlet a füzetből:

„Az élősarok egyik legkedvesebb színfoltja lehet egy kis akvárium vagy terrárium, hiszen a·téli hónapokban ezek jelenthetik számunkra az élő természetet. E csöpp kis mesterséges „tó”, e kis „szárazföld” sok öröm forrása lehet. Rendezzetek be ilyent ti is! Az akvárium síkfalú üvegedény, amely különböző nagyságú és alakú lehet. A következő méreteket javasoljuk: 50 x 25 x 35 (35 cm magas), vagy 42 x 20 x 30 cm (30 cm magas). Talaja mosott, tiszta homok és kavics. Ezt 3-4 cm vastagon, kissé lejtősen elterítjük. Van, aki humuszos földet tesz a homok alá. Lágy eső, vízvezetéki vagy folyóvízzel töltsétek fel kb. 10 cm magasan. A vizet egy behelyezett papírra öntsétek, amit később óvatosan kivesztek..(Miért?) Ezután ültessétek be a vízinövényeket. Jó akváriumi. növények pl. az átokhínár, a süllőhínár, a vallisnéria, a békaszőlő, a békalencse, az érdes tócsagaz, a vízi boglárka. Tegyétek világos, de nem túl napos helyre. A növények termelik az oxigént a halak számára, viszont a halak által kibocsátott széndioxidot a növények asszimilálják. (Biológiai egyensúly!) Két hét múlva a növények meggyökeresednek, s akkor szobahőmérsékletű vízzel töltsétek fel a medencét, helyezzétek bele a megfelelő fajtájú, számú és nagyságú halakat. Általában ahányszor 3 literes a növényekkel beültetett medence, annyi 6 cm-es halat helyezhettek el benne. Legkönnyebben tartható fűtés nélküli vízben a ragadozó törpeharcsa, csuka, naphal, süllő és sügér. Nem ragadozó halak közül legmegfelelőbb a ponty, kárász, szivárványos ökle, fürge csele és a compó. Ezek a ragadozó halakkal nem tarthatók együtt. Jó, ha a zöldmoszat – algapusztítására egy-egy mocsári csigát vagy békaporontyot helyeztek a vízbe. Ha már gyakorlottabb akvaristák lesztek, akkor tarthattok kényesebb, trópusi díszhalakat is. Az akváriumot fedjétek le egy üveglappal, amelynek egyik sarka le van metszve. Az üveglapra lecsapódó pára vízcseppekké gyűlik össze, és visszahullva oxigénben gazdagítja az akvárium vizét, védi a szennyeződéstől és a halak sem tudnak kiugrani. A vizet, jól betelepített akváriumban sohasem kell cserélgetni, legfeljebb a párolgását kell pótolni ugyanolyan hőmérsékletű vízzel. A halak nagyon érzékenyek a hőváltozásra. Etetésükre legjobb az élő csővájó féreg (tubifex), feldarabolt giliszta, szárított vízibolha (daphnia), kapart sovány hús, szárított salátalevél, szúnyoglárva. Csak. annyit adjatok enni, amennyit. azonnal elfogyasztanak. Nyáron naponta kétszer, télen egyszer etessétek a halakat. A keletkező szennyeződést szedjétek ki a vízből. A jól működő akváriumban megfigyelhetitek a növény és állat együttélésének biológiai egyensúlyát. Ha az oxigén- és széndioxid-termelés és fogyasztás nem egyenlő, akkor az egyensúly felborul és az élőlények elpusztulnak. (Miért?)”
(Természetkutató Szakpróba után, 1967)