Köszöntő

Tisztelettel üdvözöllek benneteket az akvarisztikatörténet internetes világában. Ismerjétek meg az akvarisztika történetét, a régi felszereléseket, a régi akvaristákat, akváriumegyesületeket. Megígérem, hogy – akik érdeklődnek a téma iránt – nem fognak csalódni! Jó nosztalgiázást kívánok!

image

Akvárium Múzeum

Az Akvárium Múzeum üdvözli minden kedves látogatóját! Örömmel tölt el, hogy meglátogatod az Akvárium Múzeumot! A termekben az akvarisztika, főként a magyar akvarisztika történetéből láthattok érdekességeket. Kellemes időtöltést, jó nosztalgiázást kívánok!.
Felajánlás az akvárium múzeum részére


image

Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzék menü alatt megtekintheted a Magyarországon eddig megjelent akvarisztikai és az akvarisztikához szorosan kapcsolódó könyvek szinte teljes felsorolását, borítóikkal együtt. Ahol lehetett egyéb adatok, információk is fel vannak tüntetve. Nézz vissza később is, hiszen a lista folyamtosan bővül.

image

Ajánló

Akvarisztikatörténeti különlgesség! 2019 októberében Magyarországon kerül megrendezésre a Guppi Európa-Bajnokság! Ez itt a reklám helye! Az előkészületekről, és a részletekről az aktualitások rovatba olvashattok az elkövetkező időszakban!

image

Akvarisztikai üvegtechnika



Talajszűrők visszaköpő csövei. A képen láthatő, üvegből készült, szerkezetek voltak ráhelyezve a talajba helyezett különféle egységekre (sajnos ezekből nem találtam, így bemutatni sem tudom), míg a vékonyabb csövön a légpumpa levegőjét vezettük be, ami felhajtotta a vizet, ezéltal megvalósult a szűrés. A képen látható tárgyakat kb 35 éve őrzöm, kész csoda, hogy nem törtek el.



Szintén vagy negyven éves ez az üvegharang, melyet régen talajszűrökhöz használtunk. A harang a talajba került és erre lett rögzítve az ún. visszaköpő cső. Bizony fiatal Pályatársaim, azelőtt ilyenekkel végsztük az akváriumok szűrését!




Üvegharang helyett ilyen szűrőanygtartót is használtunk. Működése hasonló az üvegharangéhoz: a szürőanyagot be kellett tömni a hengerbe, és a talajba tenni. Természetesen a szűrés nem csak a szűrőtöltetben történt, hanem a talaj is kivette a részét a feladatból. Ez a darab még sosem volt használva. Az ára is jól látszik: 220 Ft-ba került annak idején.




Így néz ki a komplett talajszűrő. Az előző képen látható harang, villa, vagy henger, egy gumicső segítségével csatlakoztatva van a visszaköpő csőhöz, amibe csatlakozik a légpumpa vezetéke.









Átemelők. Ilyesmi üvegcsövekkel emeltük át a vizet az akváriumból, a mellete álló külső szűrőbe. Felhívnám a figyelmet az akkori csomagolástechnika csúcsát jelentő műanyag gyógyszeres dobozra, melyet felhevített tűvel lyuggatunk ki, a tetején lyukat fúrtunk, amibe az üvegcsövet rögzítettük. Ezzel az elmés szerkezettel értük el, hogy az ivadék ne tudjon átjutni a külső szűrőbe. Sajnos, manapság már nem gyártanak ilyen „tutti” gyógyszeres dobozokat.




Levegő elosztók üvegből. Amikor még nemigen voltak műanyagok, ezeket is üvegből készítették. Emlékszem, hogy amikor megpróbáltuk „leoperálni” róluk a hosszú használattól rásült puha gumicsövet, néha eltörött, és elvágta a kezünket.




Üvegtechnikus által készített szárazeleség-etető. A hajlított és végein lezárt üvegcső, a víz felszínén lebegett, és nem engedte szétterjedni a közepébe adagolt szárított bolhát, vagy más szárazeleséget. Sajnos a kivitelezésnek nagy hiányossága volt, hogy elég nagy rés maradt az üvegcső két vége között, ahol az eleség simán kijutott, de az akkoriban megjelenő sziloplast már ekkor is jó szolgálatot tett a hiba kijavításában.




Házalag készített elletőkosár elevenszülő halak szaporításához. A szerkezetet egy meghajlított huzal segítségével (ezt egyelőre nem találom, pedig biztosan meg van), az akvárium oldalán rögzítettük, majd a ketrec háromszög részébe tettük a halat. Világra jövetelükkor a kis halak az alsó vékony részen távoztak. Ilyen kis helyen az anya nem férhetett ki, ezért a kicsik biztonságban voltak kannibalizmusa elöl.