Aktuális
Akvarista nosztalgiautazás
A magyar akvarisztika hajnalán a világ csendesebb, szebb, emberibb hely volt. Az Adria hullámait magyar hajók szelték, és a fiumei mólókon magyar tengerészek jártak. A Kárpátokban magyar szót lehetett a legtöbbet hallani, Erdély is a miénk volt. Felvidék, Kárpátalja, Őrvidék ... Az emberek érzései, viselkedése fonomabb kulturáltabb, egyszerűbb és kiszámíthatóbb volt. Jobbak voltunk! Talán becsületesebbek, segítőkészebbek voltunk, még tudtunk hinni egymásban, és egymás segítőkészségében, egy férfias kézfogásban. A lakáskulcsot bátran oda lehetett adni a szomszédnak, hogy engedje be a villanyóra-leolvasót, ha nem volt otthon senki. Ez a világ mára elsüllyedt. Főként nem az akváriumokba süllyedt el, de ott is, és még nagyon sok helyen is talán. De esetleg még valahol fellelhető lehet az akváriumokban is. Csak nem leljük. Miért nem? Úgy gondoljuk, hogy már az akvarisztika sem a régi. Nem hiszünk benne! Pedig hiába vannak ultramodern felszerelések, nincs új a Nap alatt. Akváriumok még a régi békeidőből származó eszközökkel is üzemeltethetőek, hiszen a természet rendje, törvényei nem változnak olyan iszonyú sebességel, ahogy a divat, az emberek, „értékek”, társadalmak. Pontosan ugyanúgy működik egy akvárium, mint hőskorában a kezdetekkor — pontosan úgy. Passziónk nem is olyan régen még egy szebb akvarisztika volt egy igazi hobbi. Ahogy Szabados Tóni bácsi mondta:
„Mindez így összefoglalva, talán már nem is »csak hobby«, hanem sokkal több annál: sokrétű, sokoldalú, számos természettudományágat érintő, szép harmóniába foglaló tevékenység; interdiscipliáris stúdium. És még valami; szépséget,értékes ismereteket, tudást adó kultúrmozgalom is: legbékésebb, legbarátibb és legszebb kultúrmozgalmaink egyike.”
Mára már nem, vagy csak keveseknek hobbi. Inkább szobadísz, dekoráció, divat. Pedig az akvárium és a benne élő élőlények nem dekorációk. A nevük is az: élőlények.
Sajnos ez a mai akvarisztika a klasszikus hobbi jegyeit már nem viseli. Nincsenek a szó klasszikus értelmében vett szakkörök, ahova a hobbisták időről-időre elmentek, csak azért mert szerettek a témáról beszélgetni, adtak és kaptak önzetlen segítséget egymástól intézményesített formában. Családostul kirándulni járnának, planktonozó helyeket építenének és tartanáak karban. Ingyen a hobbiért. Azelőtt a kereskedők a saját pénzükön adtak ki ismeretterjesztő füzetecskéket, akváriumokról, halakról, növényekről. Tudták, ha népszerűsítik az akvarisztikát, mint hobbit, akkor több lesz a vevő, nagyobb a bevétel. Az akkor megjelenő lapokban, szinte minden kereskedő, aki számított, hirdetéseket jelentetett meg. És főként nem azért, hogy magát reklámozza (akkoriban pl. szombat reggelenként, vagy miután véget ért a TIT-ben a szakköri foglalkozás, az emberek hosszú sorokban álltak a Rosconi, és a Zsilinszky bolt előtt az utcán. Mindez mára a múlté. A kereskedésekben minden készen kapható a légpumpáktól a legkorszerűbb biológiai szűrőkig, a mágneses (csoda) algakaparókon át a hálókig. Emlékszem, hogy annak idején milyen sokat bolyongtam építkezéseken, hogy „jófajta” drótot találjak a sittben, amiből hálóvázat tudok hajlítani. Mert abban az időben ilyen dolgokkal is foglalkoztak az akvaristák. Megjegyzem ezek a hálók a mai napig megvannak, és használhatóak. De még számtalan példát lehetne említeni.
Ezek az idők (néhány üdítő kivételtől eltekintve) elmúltak! A globalizáció, úgy tűnik, a klasszikus akvarisztikát is maga alá temeti.
Az ember szeret mesélni a régi időkről történeteket megosztani másokkal. Bárhová is kerüljünk a Földön, az emberek mesélnek. Mindezt talán ösztönösen teszik, hogy a következő évjáratok tudhassanak róla mi volt azelőtt. Azért hogy okuljunk, bár már sokszor bebizonyítottuk, hogy nem okolunk, vagy inkább, hogy egy kellemes érzés kerítsen hatalmába: a nosztalgia. Nem az üzleti nosztalgia, nem a giccsnosztalgia, hanem egy jó, és kellemes érzést adó nosztalgia! Az Akvárium Múzeumba belépti díj nincs. Azért lett létrehozva, hogy én is mesélhessek, mert az emberek szeretnek mesélni. Ezen a honlapon és máshol is – cikkeimben, könyveimben. Ezért utazunk vissza a honlap oldalai segítségével a boldogabb időkbe, amikor az akvarisztika még valódi hobbi volt. Aki átélte, élje át újra, felidézve poétikusan ifjú akvarista éveit szerezhet magának kellemes órákat az oldalk tartalmában elmélyülve. A fiatalokat meg talán megcsapja a régi idők akvarisztikájának hangulata, és érdeklődni kezdenek, hogy miként is volt régen. Sőt talán kipróbálják a nosztagiaakváriumok létesítését, fenntartását.
Legyen így!
Felajánlás az akvárium múzeum részére