Köszöntő

Tisztelettel üdvözöllek benneteket az akvarisztikatörténet internetes világában. Ismerjétek meg az akvarisztika történetét, a régi felszereléseket, a régi akvaristákat, akváriumegyesületeket. Megígérem, hogy – akik érdeklődnek a téma iránt – nem fognak csalódni! Jó nosztalgiázást kívánok!

image

Akvárium Múzeum

Az Akvárium Múzeum üdvözli minden kedves látogatóját! Örömmel tölt el, hogy meglátogatod az Akvárium Múzeumot! A termekben az akvarisztika, főként a magyar akvarisztika történetéből láthattok érdekességeket. Kellemes időtöltést, jó nosztalgiázást kívánok!.
Felajánlás az akvárium múzeum részére


image

Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzék menü alatt megtekintheted a Magyarországon eddig megjelent akvarisztikai és az akvarisztikához szorosan kapcsolódó könyvek szinte teljes felsorolását, borítóikkal együtt. Ahol lehetett egyéb adatok, információk is fel vannak tüntetve. Nézz vissza később is, hiszen a lista folyamtosan bővül.

image

Ajánló

Megjelent az új könyvem. Érdeklődni, megrendelni lehet! 404 oldalon az akvarisztika története,a magyar akvarisztika arcképcsarnoka, Aquarium Múzeum, eseménynaptár, nyilvános akváriumok, irodalmi ajánló, és számtalan egyéb érdekesség az akvarisztika történetének világából. A téma iránt érdeklődőknek ez egy különleges ajánlat!

image

Az akvarisztika rövid történeti áttekintése


Az akvarisztika története a régmúltba nyúlik vissza. Ekkor azonban még hobbinkat nem hívták így, ez a tevékenység eleinte az étkezésre szánt halak tárolására szolgált. Esetleg paloták esővíz-gyűjtőiben tartottak halakat a szúnyogok elleni védekezés miatt. Azt ugyan nem lehet kijelenteni, hogy az akvarisztika egyidős az emberiséggel, de tudományos tények igazolják, hogy már az egyiptomi főurak is tartottak passzióból halakat. Mint az előkerült leletekbol kiderül, olyan fajokról van szó, melyek étkezési célra nem lehettek alkalmasak, azonban akváriumainkban, napjainkban is gondozunk hasonlókat. Hasonló leletek kerültek elő a pompeji ásatások során is. Rómában büntetésből dobtak rabszolgákat ragadozó halakkal betelepített tartályokba. Egy ilyen történetet Seneca is leír. De lehetne még folytatni a példák sorát, pl. az aztékoknál, ahol Montezuma állatai között édesvízi és tengeri halakat is gondoztak.

A díszhalak tartásának bölcsője azonban a régi Kína. Egyes helyeken már időszámításunk előtt ezer évvel is tenyésztettek aranyhalakat, i. sz. 100-ból már írásos emlékeink vannak egy kínai templom aranyhalas medencéjéről, de egészen pontos adatok csak 1369-ből állnak rendelkezésünkre. A XII. századi Kínában már elterjedt volt az aranyhalak tartása. A japánok kb. 500 évvel ezelőtt vették át az aranyhalak tartását, s a különböző szín- és formaváltozatok kitenyésztésében értek el sikereket. Nagyon hosszú ideig az aranyhal volt az egyetlen hal, melyet tudatosan tenyésztettek. Ez a passzió meglehetősen drága volt, csak igen gazdagok, főurak, kereskedők, hivatalnokok engedhették meg maguknak.
Európából is vannak adataink az akvarisztika múltjára vonatkozólag, hiszen az irodalom szerint a brandenburgi választófejedelem orvosának, (Leonhart Thurneyser zum Thurn, 1503-1596) már voltak üvegedényei, melyekben halakat tartott és figyelt meg. Dimitríj Mareskovszkíj szerint Leonardo de Vinci is hasonló módon végezett megfigyeléseket. 1507 szeptemberében született meg a franciaországi Montpellierben az „ichtyológia atyjaként” számon tartott Guilaume Rondlet. 1554-ben jelent meg munkája, mely kora tudományának legtökéletesebb összefoglalását nyújtotta a halakról és egyéb vízi állatokról. E dolgozat kigészítő kötete egy évvel később látott napvilágot. Két évvel késobb a két mű francia nyelven is kiadásra került. Ebben 59 édesvízi, 205 tengeri faj leírása található, és a könyv 335 illusztrációt tartalmaz. Nevezett kiadványok nemcsak a halak életmódjával, morfológiájával, és a vízi élet ökológiájával foglalkozik, hanem önálló fejezetet szentel a halak ökológiájának is. A műben olyan halfajok leírása is megtalálható, mely a hazai halfauna szempontjából is érdeklodésre tarthat számot. 1666-ban jelent meg Baldner Halas könyve, melyben a „fogoly halak” üvegedényekben való megfigyelhetoségérol is ír. Ebben a művében számol be a réti csík „időjós” képességeirol is. A réti csík ezen „tulajdonságáról” Bél Mátyás is beszámol a Tractus de Reruristica Hungarorum című munkájában (1730-1740), melyben „használati utasítást” is ad ehhez a tevékenységhez. Talán ez a feljegyzés bizonyítja, hogy hazánkban nem is az aranyhal volt az első otthon tartott hal. A holland van Leeuwenhoek 1723-ban saját mikroszkópjával már vizsgált apró vízi állatokat. A XVIII.-XIX. században Lavoiser, Priestley, Scheele, Humboldt, Provencal, Spalanzani többek között a korábbi „akvaristák” részleges kudarcainak okát kutatva fedezték fel a légzés oxidációs voltát, és az állatok széndioxid leadását is. Az akvarisztika tudományos pályafutása 1841-ben kezdődhetett, mikor H. Ward így fogalmazott: „a víz gázegyensúlya akkor marad meg, ha benne állatok mellett növényeket is tartunk.” Az akvarisztika tudományosan 1850-ben lett megalapozva Warrington által, mikor is egyik medencéjében öt héten át sikerült viaszrózsákat életben tartani tengeri algák között. Talán ez az első komolyabb siker, melyet valaha a tengeri akvarisztika területén elértek. Az akvárium kifejezést P. H. Gosse használta először 1855-ben készült munkájában. A modern akvarisztika kezdetét 1856-tól számítják, mikor is Rossmässler (1806-1867) megjelentette Tó az üvegben címmel tanulmányát. 1868-ban pedig megjelent az első bécsi akváriumkiállítás szervezőjeként ismertté vált Gustav Jaeger: Élet a vízben és az akvárium címu négy kiadást megért műve. Ezt követően nagyon sok könyv látott napvilágot.
Mint láthatjuk az akvárium története nagyon régóta az emberiség történetének szerves része, tanulmányozásával letűnt idők történetét idézhetjük meg.

aquad Akvárium Múzeuma örömmel és köszönettel fogad, minden megunt, feleslegessé vált régi akváriumfelszerelést, eszközt. Legyen az saját készítésű, nem működő stb. Régi újságokat, melyben akvarisztikai témájú cikkek, képek vannak; fényképeket régi kiállításokról, gyűjtőutakról; bélyegeket; házikészítésű akvarisztikai felszereléseket, kitűzőket; tenyésztési naplókat; vendégkönyveket; akvarista klubok tagsági igazolványait, pólókat vagy bármilyen más akvarisztikával kapcsolatos dolgot.

Az adományokat féltő gonddal fogom kezelni, abban a reményben, hogy eljön az idő, amikor Magyarországon megvalósul egy állandó akvarisztikatörténeti bemutató — egy igazi Akvárium Múzeum!
Felajánlás az akvárium múzeum részére